Az indonéz kormány tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomerőművek fejlesztéséhez szükséges technológia megszerzéséről. Az ország 2036-ra tervezi az első atomerőművek üzembe helyezését, hogy csökkentse a függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól. Emellett Indonézia jelentős lépéseket tesz a megújuló energiaforrások felé, és nemzetközi támogatást keres energiaátállási terveihez – írja a Reuters.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a mesterséges intelligencia, a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de a Trump-győzelem miatt mostanában a hazai piacra termelő, kis méretű amerikai cégek iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag kisebb szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, holott a legfontosabb világformáló megatrend, a mesterséges intelligencia vélhetően nagy bajban lenne nélküle: ez pedig nem más, mint az atomenergia. És ha viszonylag kis szegmensről beszéltünk, akkor itt érdemes csavarni még egyet a történeten: az elmúlt hetekben egyre több tech-óriáscég fordul egy olyan nukleáris technológia felé, ami a hagyományos erőművekhez képest gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tud energiát termelni. De pontosan milyen technológiáról is van szó, miért lehet belőle a következő évek nagy robbanása, és befektetőként hogyan lehet kivenni a részünket mindebből? Lássuk!
Az elmúlt hónapokban két nagyon fontos fejlemény volt a globális energiapiacon, ami számomra egy fontos irányváltást mutat. Az egyik ilyen Kína döntése – az ország a nehézgépjárművek jelentős részét cseppfolyós földgáz meghajtásra kívánja átalakítani, míg a könnyű gépjárművek esetében az elektromos meghajtás térnyerése látszik nyerő stratégiának, szintén a központi kínai kommunista párt irányítás óhajának megfelelően. Ez a döntés, különösen a nehézgépjárművek esetén, a cseppfolyós földgáz iránti kereslet növekedését, illetve a kőolaj kínai fogyasztásának csökkenését okozza. A másik érdekes fejlemény az amerikai IT szektor választása: a Google és a Microsoft is a nukleáris energia mellett döntött, amikor szervereik hosszútávú energiaellátása mellett tették le a voksukat. Ez pedig önmagában egy fontos lépés lehet, mert az adatközpontok egyre nagyobb hányadát teszik ki az amerikai áramfogyasztásnak. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az amerikai elektromos áramfogyasztás 8% és 20% közti része jöhet a szerverközpontok felől 2030-ra, amit a mesterséges intelligencia keresések hajtanak különösen. Ez az adat tavaly mindössze 3% volt, vagyis jelentős növekedés lehet az amerikai áramfogyasztásban a Google és társainak köszönhetően.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
A Google hat SMR (kisméretű moduláris nukleáris reaktor) telepítésére kötött megállapodást a Kairos Powerrel, ezzel az első techcég lett, amely nukleáris erőműveket rendel adatközpontjainak energiaellátására.
Bejelentette 14, globális szinten is óriásnak számító pénzügyi intézmény, hogy finanszírozással segítik a nukleáris kapacitások 2050-ig megháromszorozásának célkitűzését, ami így nagy lökést adhat a világnak a karbonmentes energiatermelés felé haladáshoz. A hír afelé mutat, hogy akár a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő hosszabbításában, vagy akár a Paks II. projekt mögötti magyar állami önrész finanszírozásában is szerepet kaphatnak a globális óriásbankok. A Nukleáris Világszövetség elnökségének tagja szerint ez a bejelentés fordulópontot jelent az egész nukleáris iparág kilátásaiban. A nukleáris energia szerepéről és a Paks II. projekt kilátásairól is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyen Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója is részt vesz, további részletek itt érhetők el.
Az olasz kormány fontolgatja az atomenergia-tilalom feloldását, és új nukleáris technológiák bevezetését tervezi 2025-től. Gilberto Pichetto Fratin energiaügyi miniszter szombaton bejelentette, hogy átfogó elemzés készül az atomenergiáról és a szükséges jogszabályi változtatásokról.
A kedvezőbb árral, és a hitelesebb vállalási határidővel nyert a dél-koreai KHNP a francia EDF és az amerikai Westinghouse előtt a minap lezárult cseh atomerőmű tenderen, és az Európai Unióban számos projektben is nagyon nyomulnak – mutat rá körképében a Financial Times. Az atomenergia magyar energiamixbeli szerepéről és a dekarbonizációs erőfeszítésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
A szlovák kormány szerdai ülésén megszületett az a döntés, hogy egy harmadik atomerőművi blokkot is felépítenek Bohunicében, kizárólagos szlovák állami tulajdonban, és az orosz Roszatom kizárásával.
Szlovákia eredetileg 2030-ra tervezte a szenes erőművek kivezetését, de előrébb hozták, és már idén leállították az utolsó szenes erőművet, írja az Euronews.
Ian Edwards, az AtkinsRéalis vezérigazgatója óva intett attól, hogy a nyugati országok elhamarkodottan közelítsenek az atomenergia-projektekhez, és jobb tervezést sürgetett a költségtúllépések és késedelmek mérséklése érdekében. Annak ellenére, hogy szerinte az atomenergia segítheti a tiszta energiára való átállást, továbbra is komoly kihívásokat kellene kezelni, többek között biztonsági és hulladékkezelési problémákat.
Megkezdi a bolgár energiaügyi minisztérium a hetedik atomerőművi blokk tervezésére, építésére és üzembe helyezésére vállalkozó kiválasztását kozloduji létesítménynél, és ezzel egyidejűleg megkezdi a nyolcadik blokk építésére irányuló eljárásokat – jelentette be egy közleményben a bolgár miniszterelnök.
A Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján iparági szakemberek, vezetők és kutatók gyűltek össze, hogy a jelenlegi, a zöldátállás és az ukrajnai háború által meghatározott energiapiaci környezetben megvitassák az aktuális kihívásokat és lehetőségeket. A piacon ugyanis kettős nyomás nehezedik a szereplőkre: a volatilis és a historikusan az átlagoknál magasabb energiaárak mellett kellene a karbonsemleges beruházásokat végrehajtaniuk. Érdekes módon erre sikeres megoldásokat a háború sújtotta Ukrajnából leshetnek el a magyar szereplők, még akár a nukleáris termelés esetében is: például az országban a Paksi Atomerőműben használt VVER-440-es reaktorok fütőanyagánál is sikerült már leválni az orosz forrásokról, helyette amerikai üzemanyagot használni.
Megkötötte az első szárazföldi kis moduláris reaktorról (SMR) szóló megállapodást az orosz Roszatom Jakutföldön, így a Kjucsusz aranylelőhelyet és térségét egy RITM-200N reaktorral szerelt SMR egység fogja majd árammal ellátni – hívta fel a figyelmet közleményében a Roszatom.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
Megegyezés jött létre Magyarország és Japán között a nukleáris ipari együttműködésről, amelynek fő célja, hogy az atomenergia továbbra is hangsúlyos eleme lehessen a két ország energiastratégiájának - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tokióban.
Van olyan értékelés is, amely szerint csak rövid ideig lesznek hatályban a vámok
Cikkünk folyamatosan frissül.
Régi célpontot szemeltek ki.
Már hajnalban hatalmas gyengülés indult a piacokon.
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
